Minek lettem tanár?

Minek lettem tanár?

Pedagógus időmenedzsment

2017. augusztus 21. - MinekLettemTanár

Én kérem készültem. Mind a huszonhat órámra. Mikor beláttam, hogy nem tölthetem a teljes hétvégém készüléssel, megpróbáltam a leghatékonyabb időmenedzsment tippeket összegyűjteni, feldolgozni, alkalmazni. Van egy családom, egy háztartásom, egy életem. A munkám munka. 

*

Pistikéék egy vidámparkban voltak szombaton, vasárnap pedig bevásárlókörútra mentek. Tudom, mert többszáz kedvelést mutatnak a facebook fényképek, melyeken mosolyogva pózol hol anyukájával, hol egyedül. Anyuka is ismerősöm. Csodás panzió előtt emeli magasra a pezsgős poharát. Háttérben kecses lámpák világítják meg a szombat estéjét.

Átlagos hétvége után az átlagos kedden majd nem számítok Pistike házi feladatára. Bár öt-tíz perces munka lett volna. Nem ártana tudnom, hogy az otthoni magányban is emlékeznek-e a tanultakra. Ha nem, akkor tovább kell gyakorolni. Nem tudsz házat építeni, ha téglák helyett néhol vatta van.

Az én fiam is Pistike. Bár még fiatalabb Pistike, de eszembe jut, mennyire élvezné a vidámparkot. Nagyot nyelek, amikor arra a két órára gondolok, amit a Tescoban töltöttünk ezen a hétvégén. Egy órába telt mindent betenni a bevásárlókocsiba, ami a listán szerepelt. Törekszem a havi egyszeri nagyobb bevásárlásra. A második óra azzal telt el, hogy Pistike cipőt próbált, és kereste a megfelelő legót, amire elköltheti a szülinapi pénzt, amit a nagyszülőktől kapott. Izzadság csorgott a hátamon, amikor végiggondoltam, miként borul a felállított időtervem. Vagy csúszik még egy napot az 5.a dolgozatának kiosztása, vagy nem készülök két órára.

Mindig elfutotta arcomat a pirosság, amikor ilyeneken gondolkodtam. Pistikére szerettem volna koncentrálni, az én Pistikémre. Mégiscsak szombat van.

*

A hétfői értekezleten fogamat csikorgattam. Elfelejtettem, hogy ismét itt a havi szokásos értekezlet ideje. Mentségemre szóljon, hogy szeptember negyedik hetét kezdtük, így ez most az idei első. Változások, jelentések, statisztikák, magántanulók, bejelentések, megbeszélnivalók, programok, tervek. Fél öttől fél hétig. Fél kettőig volt órám. Kettőre le is értem a tanáriba, kezemben a napi 15 füzettel, egy osztálynyi témazáróval, amit ki kell javítanom. Kiszámoltam, hogy ha mindennap javítok 15 füzetet, akkor mindenkiét ki tudom javítani egyszer egy hónapban. Ma a hetedikesek írtak dolgozatot. Minden osztályban a téma végénél vagyok, így mint mindig, most is meg kell próbálnom lavírozni a tanórákkal. Nem írathatok mindenkivel egyszerre, mert nem tudnám normális határidővel kiosztani. Régen a tanárok javítottak, amikor mi dolgozatot írtunk. Manapság már bátran kérdeznek a gyerekek, aminek én örülök. Néha elég egy-egy rávezető mondat, hogy közelebb kerüljenek a megoldáshoz. Figyelnem kell a puskázásra is. Az okosórák, okostelefonok világában körbe-körbe járkálok a teremben dolgozatok alatt. Lerogytam a székemre és az asztalomon található, szépen négy stócba sorolt tankönyvekre lecsaptam a füzeteket, témazárókat. A tanári zsongott. A gyomrom korgott. Valamikor a második szünetben elmajszoltam egy sajtos kiflit az udvaron. Ez a nap, amikor ügyeletes vagyok. Utálok állva enni. Mondjuk sietve enni is utálok. Hidegben enni is. Ma sokáig itt leszek, így fájó szívvel gondolok az otthoni hűtőben, direkt mai ebédre elkészített chilis babomra, és kiszaladok a boltba. Műszakváltás volt, így a frissen sminkelt Mónika mosolyog rám a pénztárnál. Vettem egy ivójoghurtot, kétféle jól kinéző pékárut, egy zacskó sós mogyorót. Mónika úgy csúsztatja őket a szalagon, hogy nem győzöm elkapdosni az ebédem darabkáit. Végülis nem érünk rá. Se ő, se én. Meló van.

Visszaszaladtam a suliba, és adtam magamnak egy negyedórás pisi és kaja szünetet. A kávét is lefőztem, miközben elrágtam a két pékárut. Maradt másfél órám az értekezletig. Géppuska gyorsasággal javítottam a füzeteket. Néha eszembe jutott, hogy le kellene írnom magamnak a benyomásaimat, de maradok a kiosztott zöld kisjegynél. Nagyjából tudni fogom, kikre kell jobban odafigyelni füzetvezetés ügyileg. Négy percem van egy füzetre, ha hatvan perc alatt végezni szeretnék, ebből fél perc elmegy arra, hogy beírjam a jegyet a füzetbe, magamnak és a naplóba is. Ez a hetedik megkezdett munkaórám. Minden rendben zajlik az első két füzettel. A harmadiknál belép a tanáriba Klárika, és a kelleténél hangosabban kezdi mesélni a napját. A kollégáim még mindig nem szokták meg, a hosszú évek alatt sem, hogy nehezen szánom rá magam a céltalan társalgásra. Próbálok udvariasságból figyelni, a kezem azonban a harmadik füzet közel egyhavi teljesítményét próbálja gatyába rázni piros tollal. Hat perc lett. Klárika kifogyott a szuszból, én pedig mit sem törődve a kolléganőm csalódott arcával, folytatom a füzetek javítását. A negyediket kinyitom és érzem, ahogy felgyorsul a szívverésem. Alig bírom elolvasni a kusza betűket. Dátum, óraszám hiányzik, mindenhol. Az órai munka követhetetlen. Bevillan, hogy ez a gyerek milyen ügyesen dolgozott tavaly. Vajon mi történt vele? Majd emlékeztetem magam a kétperces csúszásra. Kényszerítem magam, hogy ne egészítsem ki a hiányokat, csak hatalmas hiányjelekkel, egy-egy szóval figyelmeztessem Julikát füzetének szomorú állapotára. Ilyen füzetből képtelenség tanulni. Nem írok a végére semmit. Odabiggyesztem a zöld kettest, majd beírom magamnak is egy felkiáltójellel. Lapozok a naplóba, végigfutom a jegyeit. Huh micsoda romlás tavalyhoz képest. A zöld kettest ide is beírom. Aprócska számot írok a nagyobb piros hármas mellé a tantárgyamnál. Pár elkalandozó gondolat a gyerekről, az életéről, a helyzetéről és máris nyolc percesre növeltem a két perces csúszást. A hatvanadik percben a tizedik füzethez érek. Szomorúan nyugtázom magamban, hogy ha lesz időm otthon, akkor az utolsó két füzet végére is tudok írni pár dicsérő sort és némi segítő észrevételt. Még öt füzet maradt, meg a témazárók. Négy óra van.

*

Négykor végzett Pistikém, gyorsan szalasztottam anyuékat, hogy vigyék el a suliból. Ott is vannak, várják a kapuban. Kifurakszom, hogy üdvözöljem őket, megköszönjem, hogy jöttek. Pistike kipirult arccal fut felénk. Alig várta, hogy hazaérjen és folytathassa a legót. Ez most csúszik pár órát. Fél hétig értekezünk. Lesz hét óra, mire hazaérünk. A szívem összeszorul. Fél órát még talán engedhetek legózni neki vacsora és fürdés előtt. Majd amíg a kádban csücsül, én átnézem a napi munkáját. Remélem nem maradt semmi otthonra. Anyukám gondolatolvasó. Felajánlja, hogy átnézi, maradt-e még leckéje. Hálásan pillantok rá, és puszit nyomok Pistike feje búbjára. Integetek.

*

Negyed öt. Még egy kávé-pisi belefér. Vágyakozva gondolok egy cigire. Mosolygok örömömben, hogy ma még csak 2 szálat szívtam el. Egyet reggel, egyet meg amíg futottam a boltba. Berohanok a tanáriba. Annyira örülök, hogy jut még nekem két korty a lefőzött "értekezletelőtti" kávéból. Felhajtom és kinyargalok.

- Ne menj el, tíz perc múlva kezdünk.

Kikaparok egy szál cigit, kotrok a gyújtó után a táskámba, majd mosolyt varázsolok az arcomra és kisietek. Rosszalló pillantások kísérnek az ajtóig. Meghozom az előbb cigi, aztán pisi döntést. Három nagy slukk után úgy érzem, bepisilek, és sietve megyek vissza a kapuhoz. Öt méterre a kaputól lehet dohányozni. Gyors klotyójárat. Persze sorban állnak, mert mindenkinek kell értekezlet előtt. Sürgetnek. Fél öt van.

*

Zakatol a szívem. Még érzem a kávé és cigi keverékét a számban. Hallgatom a beszámolókat. A nyolcadik megkezdett munkaórám. Próbálok észrevétlenül füzetet javítani. Nem egyszerű. Szemkontaktus. Bólogatás, érdeklődés az arcomon. Sós mogyit rágcsálok hangtalanul. Megszólít az igazgatóhelyes. Én vagyok az egyetlen, aki idén nem írt ki semmilyen szakkört és nem vállalt egy darab tanulószobát sem. Felállok, elmondom a miérteket. Nem tudok felkészülni több órára, egyszerűen képtelenség. Ráadásul nem is fizetnek ki semmilyen túlórát. A levegő megfagy a teremben. A négy fős vezetőség egyik tagjának sem csillan a szemében a megértés. Akkor majd nagyobb részt kapok a lemorzsolódó tanulók felzárkóztatásában. Ez a konszenzus. Nem mondok semmit, semmi értelme. Látom a főnök szemén, hogy ez még nem lefutott kör. Túl a kilencedik munkaórán végre kilépek a kapun. Otthon tartom magam a terveimhez. Pistikét odahozták, hazajöttünk, ő legózik én vacsorát készítek. Élvezem a csendet. Közös rántottázás. Pistike beszél. Mosolyog. Annyira szeretem. Fürdés. Mese. Nyolc óra van. Jóéjt puszit nyomok az arcára, megsimogatom. Férjem fürdik. Leülök. Döntést hozok. Folytatom a javítást. A holnapi óráimra felkészültem. Sikerült tartanom a harminc perc per tanóra felkészülési idő átlagot a hétvégén. Gyűlnek az óravázlatok a mappákban. Majd reggel átnézem, mi lesz a holnapi öt órámban. Rápillantok az órarendemre, és kényszerítem magam, hogy ne kezdjek el agyalni, mi lesz. Ott vannak a hétvégi tervek. Átöltözzek? Nem pazarlom az időt. Tizedik megkezdett munkaóra. A négy füzet kijavítva. Jegyek adminisztrálva magamnak, el ne felejtsem a naplóba beírni. A második témazárót javítom. Ők negyvenöt percig írják. Én vajon mennyi idő alatt javítok ki egyet? 

Kilenc óra van. Megkezdem a tizenegyedik munkaórám. Tízig javítok. Viszonylag sikerül visszafognom magam, és nem pazarlom az időm a jó válaszok odaírásával, vagy a bő lére eresztett értékeléssel a dolik végén. Szép volt! Ügyes vagy! Ejnye. Fél tíz óta háromszor is össze kell adnom a pontokat, nehogy félreszámoljam. Alig bírok koncentrálni. Ritkán hibázok a pontokkal, de ha mégis, van, hogy a szülő jön be a fejemet venni, de sok gyerek is felháborodik. Pedig, ha észreveszed, én kijavítom a jegyed. Sosem értem, miért kell megsértődni egy hiba miatt. Elmegyek fürödni. A férjem már alszik. Elmerülök a forró kádban. Agyamban szaladgálnak a nap eseményei. Ilyenkor jut idő átgondolni, hogy elérték-e az órák a célokat. Hol kell még gyakorolni, hol jobban differenciálni. 

Le kellene írnom. Reflexiók. - gondolom, ahogy gépiesen törülközöm. 

Beállítom az órám ötre. Lesz egy órám a kávémra és a felkészülésemre. Talán még egy-két felmérést is kijavítok. Reggelire ki kell találnom valamit, talán turmix, tízóraikat megcsinálni, szendók. Ne felejtsem el visszavinni a füzeteket. Holnap után papírgyűjtés, össze kell Pistikének készítenem az újságokat. Ma nem olvastam e-maileket. Remélem semmi olyan, ami holnapra kell.

Elalszom.

***

26 tanóra + 26*30 perc felkészülés (hétvégére tolva) = 39 óra

+ Ügyelet: 30 perc reggel, 60 perc napközben =40 óra 30 perc

+ Értekezlet: havi 2 óra (heti fél óra lebontva)

+ Füzetjavítás: napi 1 óra; heti 5 óra.

+ Dolgozatjavítás: minimum napi 1 óra; heti 5 óra 

+ fogadóóra heti 1 óra

Heti 52 óránál járunk.

Különprogramokat, szakköröket, tanulószobákat, lemorzsolódó tanulok felzárkóztatását nem vállaltam még, de majd holnap kikerül a beosztás. Kiderül mennyi lesz még.

Esetleg van tipped egy jobb időmenedzsmentre?

(Folyt.köv.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mineklettemtanar.blog.hu/api/trackback/id/tr5812764466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2017.08.21. 15:44:34

Jöjjön még valaki a nyári szünettel.

Harmath Árpád Péter 2017.08.22. 21:50:57

Átérzem a problémád és a sztoridban rejlő "... minek lettem tanár" ... érzést! Nálam is hasonló. Mégis szeretem csinálni.

Tanácsok:

A tanórákra készülés heti 13 órája jelentősen csökken, (idővel szinte eltűnik), ha sok éve csinálja az ember (nálam legalábbis így lett). A dolgozatjavítások heti 5 óráját is próbálom még a suliban letudni, sokszor szünetekben, ügyelet alatt, értekezlet alatt .. stb, vagy a buszon munkába jövet-menet "elintézem". A fogadóórák is ritkíthatóak.

KovácsLajos19 2017.08.22. 22:21:09

Azt hiszem hagyom majd a kölyköket puskazni ;)

okleveles naiv 2017.08.22. 22:52:16

Dicséretre méltó, h vlki még így készül.

dr. pretender 2017.08.23. 01:49:42

Engem az érdekelne, hogy vajon miért nem lehet olyan füzetből tanulni, amiben nincsenek felírva a dátumok. Mert pl. ennek az ellenőrizgetése
teljesen felesleges időtöltésnek tűnik.

solarix 2017.08.23. 07:34:08

@Harmath Árpád Péter: Testnevelés - vagy még tudnék pár tárgyat felsorolni - esetén lehet, hogy nem kell folyamatosan készülni, de próbáld ezt meg szakmai informatika tantárgyaknál!!! :)

FayRodisz 2017.08.23. 08:14:27

Kellemetlen.

Eltűnt a tanári pályáról a június-július-augusztus, nem lehet délután máshol munkát vállalni, jó pénzért magánórákat adni.
Beindult a sivalkodás mert lébecolás helyett napi 8 órás munka lett ebből is.
Jaj úgy sajnálom őket.

MinekLettemTanár 2017.08.23. 08:20:01

@dr. pretender: Elsődlegesen nem a dátumot kell ellenőrizni, hanem pl. mit másolt le a tábláról; hogyan oldotta meg a feladatait, követte-e az órát, részt vett-e az órán, bepótolta-e, ha valami hiányzik. A dátum az "csupán" jó, ha van, mert látod (te, mint tanuló; vagy te mint tanár), hogy egyáltalán sorban van-e a tanulnivaló; hogy kimaradt mondjuk egy hét stb. Jóval átláthatóbb és követhetőbb, ha van dátum. Közben a tanuló folyamatosan gyakorlja a helyes dátumformátumot ;) S nem utolsó sorban, ha ellenőrzik a tanárt, elkérnek egy füzetet, és annak alapján is értékelik a tanárt.

dr. pretender 2017.08.23. 13:24:02

@MinekLettemTanár: Számomra ez csak megerősíti, hogy mennyire értelmetlen ez a poroszos rendszer. Se a diáknak, se a tanárnak nem jó ebben létezni. Olyan jó lenne, ha a diákokat nem csak szabálykövetésre, hanem önállóságra, felelősségvállalásra is nevelnék. Az, hogy hiányzott a gyerek, nyilván nem a füzetéből derül ki először, hanem a naplóból. Ha meg hiányzott, pótoljon - ez elsősorban az ő felelőssége, nem a tanáré, ennyit egy diákra nyugodtan rá lehet bízni. Ha gond van, persze, segíteni kell - egyébként ha valaki elfogadhatóan teljesít, akkor miért kellene ellenőrizgetni a füzetét? Nem tudom, hány éves gyerekekről van szó, én nem emlékszem, hogy valaha is elvitték volna a füzetemet az iskolában. Ellenben jól emlékszem azokra a tanárokra, akik órán bele-belenézegettek a füzetekbe és 15-16 éves diákoknak írtak elő olyanokat, hogy "franciakockás füzetet TILOS használni!!!!", "csak A/4-es füzet jó", "csak A/5-ös füzet jó", "spirálfüzet nem jó", "a füzet minden oldalára írunk, NEM SZABAD csak a jobb oldalra írni" stb. Azóta sem értem, milyen óriási tragédia történt volna, ha 9.-ben franciakockás füzetbe írom a kémiát… Természetesen ezt nem "ellened" írtam, tudom, hogy mindez nagyrészt nem az adott pedagóguson múlik, hanem ilyen a rendszer, csak ezek jutottak eszembe a posztról. Ezek apróságok, de többek között az ilyen control freak hozzáállás miatt olyan léleknyomorító a magyar iskolarendszer.

MinekLettemTanár 2017.08.23. 14:22:11

@dr. pretender: mondjuk felső tagozatos diákokról van szó. :) Köszönöm a véleményed. Én lennék a legboldogabb, ha nem kellene füzeteket ellenőrizgetni. Később lesz szó arról is, mi történik, ha nem ellenőrzök. Remélem követed majd továbbra is a bejegyzéseket. Elöljáróban képzelj el egy hirtelen felindulásból elvett füzetet, tulaja legyen mondjuk 13 éves, amit három hónapja nem ellenőriztem. Képzelj el egy füzetet (teljesen mindegy, hogy A4es, A5ös, négyzetrácsos, vonalas, bármi jó lesz), kezd el lapozni. Nicsak egy oldal nyelvtan. Mellette egy oldal szívecske, monogramokkal tarkítva. Lapozz még, kérlek. Néhány számítás jön; talán fizika lehet. Mellette üres oldal. Lapozz kérlek. Némi történelem, majd megint mondatelemzések. Lapozz kérlek. Értékes ART munka, graffitiszerűségek, színes ceruzával. Szép amúgy! Megnézed a füzet elejét, mert elbizonytalanodsz. Mégis a te tantárgyad füzete a címke szerint. ;) Ez csak egy példa volt. Folyt. köv. Köszi a hozzászólásod!

Harmath Árpád Péter 2017.08.23. 15:29:07

@solarix: én történelmet tanítok középiskolában. Az első pár évben kialakítottam a lexikális tananyag-bázisomat egy saját domaines honlapomon és abból tanítok, tanórákra lebontott anyagot használva. Ma már az órákra való készülés nem vesz igénybe sok időt, inkább csak a szemléltető anyagaimat újítgatom, néha egy-egy ábrát, képet, térképet teszek bele, vagy cserélek ki.

dr. pretender 2017.08.23. 16:49:53

@MinekLettemTanár: Nekem is volt egy-két ilyen "vegyes" füzetem :D Amikor betelt, kitéptem a lapokat és betettem (vagy bemásoltam) a megfelelő "rendes" füzetbe :)

laci_52 2017.08.23. 22:53:48

Nagyon igaza van a poszt írójának. Ha egy tanár lelkiismeretesen dolgozik, heti 20 leadott órával már bőven megvan a heti 40 óra munkája: adminisztráció, dolgozatjavítás, készülés, napközi, korrepetálás, szülői értekezlet stb.

Az lenne a normáli, ha egyik tanárnak sem lenne 20-nál több órája hetente. Csak hát nincs elég tanár...

KovácsLajos19 2017.08.23. 23:26:36

@laci_52: ennyi pénzért nem is lesz több. Meg az a paraszt uszítás megy, hogy a tanárok megint emelést kapnak meg nyáron csak hokiznak.

glorianna 2017.08.24. 08:07:49

@Harmath Árpád Péter: Lehet, hogy ez történelemmel működik, fizikával - feltéve, hogy van valamennyi kísérleti eszköz - egyáltalán nem. Tanulói kísérletes óra előkészítése optimális esetben úgy néz ki, hogy minden tanulócsoport minden eszközének épségét és működőképességét ellenőrzi a tanár ELŐZŐ DÉLUTÁN. 10-12 tanulócsoport esetén ez alsó hangon 4 óra, én még csináltam ilyet - ha volt szertáros segítő, vagy lelkes gyerek, akkor hamarabb is lehetett végezni, ha ilyen nem volt, akkor legfeljebb két ilyen órát lehetett tartani naponta, úgy, hogy napi 4-5 tanóra mellett/után 7-8 óra előkészítés kellett (volna). Akkor még feladatlapokról, digitális tananyag fejlesztéséről, dolgozatokról és azok javításáról, egyéni/kiscsoportos fejlesztési tervekről és módszerekről, stb. még említés sem történt. Nem véletlen, h nincs elég fizikatanár - vagy "összecsapja" a munkáját, vagy beledöglik, esetleg az iskolának nincs is megfelelő felszerelése mindehhez, és akkor nem is lehet rendesen dolgozni.

glorianna 2017.08.24. 08:12:39

Nagyszerű és időszerű írások :)

Kynikos 2017.08.24. 16:33:25

@Harmath Árpád Péter: Ja, ha lenne egy év, amikor ugyanazokat a tantárgyakat taníthatnám, lehet, hogy nem kéne annyit készülni, de jelen pillanatban a szakképzésben könyv nincs, de sok új tárgy igen, és kimeneti követelmény sincs, majd 3 év múlva (mikor vizsgázik a gyerek!)... És a nyári szünetről, bocs, de nálunk kötelező nyári szakmai gyakorlat van, de a munkahelyeknek nem kell a kiskorú kölyök, tehát marad a gyerek az iskolában, vagyis a tanárnak még egy hónap munka, amit se gyerek nem szeret se a tanár, de megpróbálod, hogy változatos és tanulságos és élvezetes legyen. (mellékesen még mindig van három hetem, amit hivatalosan ki kéne venne, csak mikor??? Mert Te lennél a legjobban kiakadva, ha közölnénk veled, hogy nincs suli három hétig, mert a tanárnak joga lenne kivenni a szabadságát.

2017.08.24. 18:05:56

@Harmath Árpád Péter: azért csak vigyázz!!! a történelem is képes megújulni! :D

Thomas Dantes 2017.08.24. 19:20:29

Amindenint . 9 órát dolgoztál egy nap? Én meg 12 órát. Plusz 1-1 óra az utazás. Az szinte semmi. Jó tudom, tudom tanár az más.
Jó. Elfogadom.
Érdekes, amikor főiskolára jártam, az ottani tanárok egy-két napon belül kijavítottak minden írásbeli vizsgát. Pedig, nem egy oldalas anyagokat írtunk. Nem 20 diák vizsgázott félévente. Fura mi?
Lelkiismeretesen felkészültek minden órára. Rendben nem 26 órájuk volt. Viszont a óráik mellet, írtak tanulmányt, segítettek a szakdolgozatoknál, tartottak előadást, végeztek saját kutatást.
Fura.
Egyszersem halottam, hogy erre nincs idő, arra nincs idő, jaj nem tudtam ezt meg azt kijavítani.

Felmerül a kérdés miért? Talán hatékonyabbon szervezték meg a munkájukat? Jobb a munkamódszerük? Rutinosabban készülnek egy órára, gyorsabban hatékonyabban javítanak ?
Minderre a ált és középiskolai tanárokat nem készítették fel?
Vagy a főiskolán ennyivel jobb a munka megszervezése?

de az is lehet nem kellene időt pazarolni és ketteseket osztogatni azért mert egy gyerek nem vezeti rendesen a füzetét. Az így megspórolt időt hasznosabb dolgokra is lehetne fordítani, ami a tanárnak és hanyag gyereknek is hasznosabb.
Talán a kevesebb néha több elv alapján kevesebb iskolai dolgozat meg feleltetés kéne, amik értékes időt vesznek el, szintén.

Thomas Dantes 2017.08.24. 19:25:17

Ja igen és a füzet-téma. Oké a főiskola más. De akkor is, volt olyan füzetem amiben 4-5 tantárgy volt...és mégis négyes-ötösre vizsgáztam...volt olyan féléves tárgyam amiből jegyzeteltem összesen vagy 5 oldalt...a többit megjegyeztem, illetve elolvastam a szakirodalmat.

De értem én hogy a középiskola nem ilyen...de nem lehetne talán a középiskolai oktatást is erre felé vinni?

Before · http://azbeszt.blog.hu 2017.08.24. 21:01:30

Ki kéne tenni a figyelmeztető táblát, hogy "dramatizált verzió".
Van tanár ismerősöm, tudom, milyen leterheltek a tanárok, de azért ez így kicsit hatásvadászra sikerült inkább, mint realistára. Kezdjük azzal, hogy a 26 óra az alig 20, mivel az órák 45 percesek. Nyilván a szünetek nem a felhőtlen pihenéssel telnek, de azért egy kis pontosság nem árt.
A heti 26 óra nagyon sok, általában csak olyan tanároknak van ennyi, akik a tanerőhiányos tárgyakat tanítják (pl fizika), de a 22 szerintem jellemzőbb úgy nagy általánosságban. Ami viszont nagyon bosszant, az a fél óra / óra készülés behaluzása. Sok esetben van a tanároknak párhuzamos osztályuk, csoportbontott osztályuk, szóval még ha igaz is lenne a fél óra, akkor se feltétlenül a teljes óraszámra. De - ahogy többen is írták - pár év gyakorlat után az emberben benne van a tudás, maximum frissíti, vagy bele-belenéz egy kicsit az előző év(ek) jegyzeteibe. Szóval ez számomra hiteltelen.
A folyamatos füzetbeszedés (továbbá a házi feladat ellenőrzése) szerintem pótcselekvés, aki leszarja az órai munkát, azzal úgyse lehet mit kezdeni, hiába kap zöld, vagy lila, vagy hupikék egyest érte. Maximum tovább ronthatod vele a jegyét és az esélyeit a javításra. A jó tanulóknak meg úgyis rendes lesz a füzete, illetve meglesz a házija, stb. (Itt amúgy megint kicsit izgi a matek, mert, ha napi 15 füzetet javítasz, hogy havonta egyszer mindenkié meglegyen, akkor az egy átlagos 22 napos hónappal számolva 330 diákot jelent, ami nekem kicsit soknak tűnik.)
A dolgozatok javítása, na az szívás, nincs is vita, és akkor még egy csomó adminisztrációs lószart nem vettél bele. Mondjuk a dolgozatjavítás azért szintén többsíkú dolog. Ha magyartanár vagy, akkor sokszor szívsz, mert nem egyszer komplett fogalmazásokat kell végigrágni (bár lássuk be, azt az 1-2 oldalt, amit egy átlag diák kinyög magából, nem olyan sokáig tart elolvasni), javítani, de mondjuk a töri kicsit egyszerűbb (bár esszék befigyelhetnek), a matek, fizika pedig még inkább.

Bocs, ha kötözködőnek tűntem, de zavart a sok kis apró, számomra csúsztatásnak tűnő momentum.

MinekLettemTanár 2017.08.25. 10:40:32

@Before: Semmi gond. Köszönöm az észrevételeid. Maradj az olvasóm, és talán választ kapsz egy-két kérdésedre. Örülök, hogy írtál.

glorianna 2017.08.25. 13:42:07

@Before: Csak a 330 diákhoz: az 9-10 osztály, heti 2 órás tantárgy és 26 tanóra pedig 13 osztály, standard 36 fős létszámmal számolva 468 gyerek, ugyanennyi füzettel. Arról lehetne eszmét cserélni, hogy felső tagozaton kell-e és ha igen, milyen gyakran füzetet ellenőrizni (egyébiránt szerintem kell, tapasztalataim szerint még középiskolában is ajánlatos 2-3 havonta ránézni a füzetekre).

antonov 2017.10.19. 19:25:18

az iskolák jelentős része törvényt is sért mellesleg mert minden tanitassal-nevelessel töltött rendszeres heti ora (pl. szakkor, tehetseggondozas stb. is ) csak a 26 órából lenne fedezhető de ezt a vezetők magasrol letojják.. .pedig a törvény ezen része egyértelmű...
süti beállítások módosítása