Ez a blog eddig egy történet mesélés volt. A történet folytatódni fog, azonban néha meg kell állni, körülnézni, aktuális dolgokon elmélkedni, vagy éppen véleményt mondani.
Gyakran gondolkodok azon, hogy a jelenlegi körülmények között lehetséges-e minőségi munkát végezni. A saját elvárásaimnak sem tudok megfelelni... vajon másokénak?
A differenciált munkabér jelenlegi esetét hagyjuk is... egy beígért béremelés utolsó lépcsőjét differenciálni, mindenféle szempontrendszer nélkül, vicces.
Azzal talán mindenki egyetért, hogy igen differenciálni kell a pedagógus béreket, bár csak csendben, szemlesütve jegyzem meg, hogy már differenciálva van. Végzettség, kor és minősítő vizsgán történő átesés alapján. Ez is egy érdekes kérdés az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv vonalán haladva, de most ezt is hagyjuk.
Nézzünk hát előre, nézzünk a jövőbe. A Nemzeti Pedagógus Kar el is készítette gyorsan a mintát az értékelési rendszerhez, mivel úgy tűnik, hogy ez a jövő...a differenciált bér. Az értékelési rendszer javaslatát ITT találod meg, bár több sebből is vérzik. Ezeket a vérző sebeket is átugrom (ha te észreveszed, nyugodtan írd meg hozzászólásban), és nézzük meg gyorsan azt a konkrét szempontrendszert, amit kínál az NPK az intézmenyeknek.
"VI.6. A megadott források alapján az intézményvezető az egyes pedagógusokról értékelőlapot
készít, amelyen az alábbi szempontokat 1-10-ig terjedő skálán értékeli:
- Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
- Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése
- Pedagógiai folyamatokhoz, tevékenységekhez kapcsolódó önreflexiók
- A tanulás támogatása
- A tanuló személyiségének fejlesztése
- Az egyéni bánásmód érvényesülése
- Sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres
neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
- A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés
- Nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység
- Osztályfőnöki tevékenység
- Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos
értékelése, elemzése
- Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
- Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért"
Látjuk ezeket a munka minőségét firtató szempontokat, hümmögünk is nagyokat. Hirtelen nem is tudom, hol kezdjem, de talán legyen akkor az a jelenlegi bejegyzés fő kérdése, hogy HA ezek a szempontok a minőség, akkor hol van figyelembe véve a mennyiség? Mivel ezen szempontok között nagyjából sehol, ezért úgy érzem, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar azt feltételezi, hogy mindenki egyforma mennyiségű munkát végez. Vajon egyforma feltételekkel állnak a tanárok a startvonalhoz eme értékelési rendszerben?
Igen, igen, minden tanár egységesen 22-26 tanórát és egyéb foglalkozást tart jelenleg az országban, bár inkább 26 tanórát és még valamennyi egyéb foglalkozást. Nézzük meg, hogy ha egységesen mindenki 26 tanórát tart, akkor is ugyanazt a mennyiséget dolgozza-e. Véleményem szerint ugyanis a mennyiség a minőség rovására megy egy bizonyos szint után. Úgy gondolom, ha már differenciáljuk a pedagógus béreket, akkor kezdhetnénk a mennyiségi kérdésekkel a fentiek helyett, vagy éppen mellet?!
Mivel minden bizonnyal elfogult vagyok, így rátok -kedves hozzászólok- bízom a mennyiségi kérdés eldöntését. Ne felejtsétek: a kérdésekben szereplő tanároknak egységesen 26 tanórájuk van.
Szeretném megvárni a válaszaitokat, mielőtt kifejtem a saját véleményem, így ne fogjátok vissza magatokat! Természetesen kíváncsi vagyok a bővebb véleményetekre is, mind a szavazás kérdéseit illetően, mind a jelenlegi differenciálást illetően (lásd fentebb, halkan elsuttogva).
Te differenciálnád a tanári béreket egyáltalán? Ha igen, mi alapján? Ha nem, miért nem?
Mi a véleményed a Nemzeti Pedagógus Kar szempontrendszeréről?
Előre is köszönöm a szavazataitokat, válaszaitokat.
